Kedves Nézőink! Házunk Tája című műsorunkban az őrbottányi nyugdíjasnap második részét tekinthetik meg.

Kedves Nézőink! Térségi Magazin című műsorunkban az őrbottyáni Idősek Napjának első részét tekinthetik meg.

Ezen a héten a Váchartyáni Falunap felvételeiből láthatnak egy összefoglalót.

Augusztus 6-a kettős nap volt Váckisújfalu életében. Átadták az új főteret és ugyanezen a napon tartották meg a hagyományos lekvárfesztivált is.

Elkészült Váckisújfalu többfunkciós közösségi központja, melyet megnyitottak a lakosság és a környékbeliek előtt.

Ugyanezen a napon ötödik alkalommal került megrendezésre a Lekvárfőző- és Mézfesztivál is.

A rendezvény minden évben lehetőséget ad a méz-termelőknek, lekvár-főzőknek, hogy bemutassák tudásukat, mesterségüket és találkozzanak vevőikkel.

Az eseményen továbbá bemutatták a mesterségeket, a fazekasságot, mézeskalács készítést, langalló sütést, vásározást és kézműveskedést. A gyerekek népi játszóházban szórakozhattak. A régi idők hangulatát népi együttesek fellépése hozta vissza.

Ugyanezen a napon tartották meg a Közösségi Klubban Lászki Erzsébet, Tóth Maya, Csollák Mihály festőművészek kamara-tárlatát.

Térségi Magazinunkban ezen a héten a Veresi és a Kertesi gyermeknapokról láthatnak egy rövid összefoglalót.

Térségi Magazinunkban ezen a héten az Erdőkertesi Tanulás Tanítása című előadásból felvételeiből tekinthetnek meg egy összefoglalót.

Térségi Magazinunkban ezen a héten a Váckisújfalun megrendezett Népzenei találkozó és a Szadai Székely Bertalan nap felvételeiből tekinthetnek meg egy összefoglalót.

Térségi Magazinunkban ezen a héten a Veresegyházi, Erdőkertesi és Őrbottyáni majálisok felvételeiből tekinthetnek meg egy összefoglalót.

Térségi Magazinunkban ezen a héten az erdőkertesi kirándulókat kísértük el a Rám-szakadékba.

Erdőkertesen havonta egyszer kirándulni mennek a természetkedvelők Pallag Katalin Művelődési Ház igazgató vezetésével. Bárki részt vehet a túrákon, aki szeret a szabadban kirándulni és nem riad vissza időnként egy kicsit erősebb igénybevételtől sem. Április 9-én a Rám-szakadékot tűzték ki úti célul. Erre az adott lehetőséget, hogy a túra előtt néhány nappal nyitották meg az útvonalat, ugyanis téli időszakban, illetve nagyobb esőzések után turisták elöl elzárt a terület. Szombat reggel kis csapat gyűlt össze, 4 fő vágott neki a túrának. A kirándulások általános szabálya, hogy a területet tömegközlekedéssel kell elérni, ez most sem volt másképp. A 8 órai indulást követően 11 óra előtt jutottak el a kiindulási pontra, a Rám-szakadék felső pontjához. Szeles, de ugyanakkor kellemes kora tavaszi időben lehetett részük a túrázóknak, mely alkalmat adott arra is, hogy sok tavaszi növénnyel, illetve madárhanggal is megismerkedjenek. A megelőző viharos időszak számos nyomát lehetett az úton látni, mint például az előző éjszaka kidőlt, hatalmas méretű fát. A rövid bemelegítő szakasz után elérkeztek a Rám patak medrébe. Mindenki számára ismert lehet, hogy itt csak előre kialakított korlátokkal, mászást könnyítő eszközökkel lehet segíteni, ezeket a közelmúltban teljesen felújították, rozsdamentes anyagokkal alakították ki a létrákat és a korlátokat.

A lendületes leereszkedést követően jól esett az újabb pihentető útvonal, mely közel sík terepen vitt le Dömösig. A hétvégi tömegközlekedés adottságaiból következően a buszmegállóban alaposabban kipihenhette magát a csapat, még a maradék uzsonna elfogyasztására is bőven jutott idő. A vándorok ismételt 3 órás utazást követően érkeztek haza.

Üdvözlöm Kedves Nézőinket! Térségi Magazinunkban ezen a héten a Váckisújfalun megrendezett Talamba Ütőzenekar koncert összefoglalóját nézhetik meg.

Térségi Magazinunkban ezen a héten Erdőkertesre látogatunk el, ahol egy rendőrkutyás bemutatót tekintettünk meg, majd az Őrbottyáni tavaszköszöntő ünnep felvételeiből készült összeállítást nézhetik meg.

Térségi Magazinunkban ezen a héten az Erdőkertesi Ki Mit Tud vetélkedő felvételeit tekinthetik meg.

Térségi Magazinunkban részletes beszámolót láthatnak a Püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Tárolóban készült felvételeinkből.

Magyarországon az emberek nagyobb fele megijedt a hír hallatán, hogy Japánban a természeti katasztrófa következtében felrobbantak a reaktorok a fukusimai atomerőműben.

A New York Times szerint a felszálló fehér gőzfelhő annak a jele, hogy a reaktor sugárzás megakadályozására tervezett védőburkolata megsérült. Azóta már tudjuk, hogy több reaktor is kritikus állapotba került, és 1000 millisievert értékű sugárzást is mértek. Televíziónk ellátogatott Püspökszilágyra a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójába, hogy megtudjuk, mire számíthatunk hazánkban. Püspökszilágy Veresegyháztól 20 km-re fekszik. A tároló telephely a falu határában a településtől jól elkülönítve található. 1976-tól fogadja a hazai intézményekben keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat. Évente nagyjából 10 m3 kisaktivitású hulladékot szállítanak hozzájuk, illetve 300-1000 darabszám közötti zárt sugárforrást, amely ugyan méretében kisebb, gombnyi méretű, viszont annál nagyobb aktivitású forrás. Az itt tárolt zárt sugárforrások ipari alkalmazásokból, a hulladékok nagy része pedig az oktatásból, kutatásokból, illetve az egészségügyből származik. A telephely két zónára osztható, a felügyelt és az ellenőrzött zónára. Az ellenőrzött zóna szögesdrótkerítéssel van körbevéve, mind sugárvédelmileg, mind őrzéstechnikailag nagyobb figyelmet igényel. Ezen belül kerültek elhelyezésre a radioaktív hulladékok, illetve itt történik a feldolgozásuk is.

Miután a járműről lekerült a rakomány, elhelyezik a hulladékokat az ideiglenes tárolóban, közben átválogatják, és így kerül a végleges tárolóba. A biztonság érdekében véglegesen elhelyezhető az a radioaktív hulladék, amelynek a végleges helyén a földtani közeg is biztosítani tudja azt, hogy az esetleges mérnöki gátak meghibásodása során megakadályozza a radioaktív anyag eljutását az emberi környezetbe. Az emiatt nem elhelyezhető hulladékot az ideiglenes tárolóban tárolják, hogy biztonságban tudhassák, amíg elszállítható állapotba nem kerül.

A végleges tárolókból 48 db van, ezek 70 m3-esek, 6 m mély, 40 cm falvastagságú vasbeton medencék.  Ezek alatt 20 m-el helyezkedik el a talajvíz, felette pedig agyagos talajréteg van, ami biztosítja, hogy ha valahogyan kijutna a szennyeződés a tárolóból, megkötődjön, és ne juthasson el a talajvízig. A zárt sugárforrásokat 40, 100 és 200 mm átmérőjű csöves tárolókban tartják. Ezek rozsdamentes acélcsövek, hiszen az itt elhelyezett anyagok nagyobb aktivitásúak és hosszú felezési idejűek, ezért a telep megtelésekor ezeket biztosan elszállítják majd. A Paksi atomerőműből ide nem szállítanak nagy aktivitású radioaktív hulladékot, erre a most épülő Bátaapáti Tároló fog szolgálni. Az elmúlt három évben felnyitottak négy medencét, amelyek az elsők között épültek, ugyanis az 1970-es években még nem voltak olyan biztonsági követelmények, mint ma, így bekerültek olyan hosszú élettartamú radioaktív hulladékok is, amelyeket nem lett volna szabad itt elhelyezni.

A telephely számára nagyon fontos a nukleáris biztonság, ezért a tömörítés után a hézagokat kiöntik betonnal, amely még erősebb védelmet nyújt abban, hogy embert ne érhessen nagy sugárzási dózis. A nagy dózis relatív fogalom, nincs definiálva határérték, hogy mikortól válik életveszélyessé, csak körülbelüli értéket tudunk mondani. Japánban a legmagasabb mért sugárdózis 1000 millisievert volt, amely néhány óráig állt fenn. Kapitány Sándor elmondása szerint nagyjából 500 millisievert felett biztosan kárt okoz az emberi szervezetben a sugárzás, azonban egy minimális értéket senki sem tud elkerülni. Magyarországon a természetes háttérsugárzás 80 és 100 nanosievert/óra között mozog.

Ez a Föld tájékain különböző értékű lehet. Ha összeadjuk a természetes háttérsugárzást 1,5-2 millisievertet kapunk évente. Ehhez az értékhez hozzáadódik további 1,5–2 millisievert, amit belső sugárterhelésnek hívunk. Ez részben abból származik, hogy az olyan porokat, amelyekhez radioaktív szemcsék tapadtak, belélegezzük. Tehát a Magyarországon élők teljes sugárterhelése körülbelül 2,5-3 millisievert. A kórházi vizsgálatok, vagy atomerőmű látogatások során az ember óhatatlanul is kap egy kismennyiégű sugárterhelést, évente a megengedett dózis 4 millisievert. Ennek az 1000-szeresére, azaz 4 sievertre mondják, hogy az már a félhalálos dózis, az egyén valószínűleg menthetetlenül beteg lesz.

Nagy figyelmet fordít a püspökszilágyi telephely a sugárzás ellenőrzésére. Az intézménybe belépéskor mindenki kap egy elektronikus személyi dózismérőt, amelyek a személyek sugárterhelését mérik. Ebből az ott dolgozóknak kettő van, az egyiket hatóságilag értékelik ki. Az üzemcsarnokba való belépésnél köpenyt és cipővédőt kaptunk. A háromszintes épület földszintjén van a hulladékfeldolgozó. Ide kerülnek elsődlegesen a beszállított hulladékok. Az A típusú konténerek nagyon összetettek, ha leesnek a szállító járműről, akkor sem sérülhetnek meg. A nukleáris anyagokat, mint a plutóniumot, uránt speciális, B típusú eszközökben hozzák ide. Ezek a konténerek súlyos baleseteket, tüzeket vészelnek át úgy, hogy a radioaktív anyag belőlük nem jut ki. A zárt sugárforrást tartalmazó konténert ezután a forrókamrába tolják, ahol manipulátorok segítségével válogatják a tartalmát. A sugárforrás itt a csöves tárolóba kerül, aminek a fedelét még a kamrán belül körbehegesztik. A kisaktivitású radioaktív hulladékot válogatás után egy présgép segítségével a tároló hordókba préselik. Ezzel a módszerrel helyet lehet megtakarítani, így tovább növelve a tárolók kapacitását. Hasonló préselő van a Paksi atomerőműben is. A hordókat olyan lemezkonténerekbe helyezik, amelyek a végleges tároló méreteire lettek szabva, pont beférnek oda. A takarítás sem egyszerű, ugyanis a felmosó víztől kezdve semmit nem szabad kiönteni a szabadba. Az erre a célra használt vízt egy víztisztítóba öntik, amely gyakorlatilag kipelyhesíti a radioaktív anyagokat, ezután a vizet átszűrik egy ioncserélő gyantaoszlopon, majd egy ellenőrző tartályba engedik vissza, ahol tiszta vizet kapnak. Miután körbenéztünk, ki kellett jönnünk, ami sokkal körülményesebb volt, mint a bemenetel. Kezünket és lábunkat ellenőriztük, nincs-e rajta szennyezettség. Ezután levehettük a köpenyt, és a sugárkapu vizsgálata következett. Ez a bonyolultnak látszó szerkezet vizsgálja át teljes mértékben az embereket, tehát mindenkinek, aki kijön, át kell mennie rajta. Nemcsak az épületen belül, hanem kívűl is mindenhol mérő detektorok találhatók. Bizonyos mérőeszközök szűrőberendezéssel vannak ellátva, a mért adatokat egy szalagra rögzítik, amit hetente a laboratóriumban megvizsgálnak. Ezen kívül a jelek befutnak a dozimetrikus szobába, ahol a dolgozó másodpercről másodpercre látja, ha változás áll be. 1986-ban a csernobili robbanás után észlelték az eltérő háttérsugárzást. Nem csak a levegőt, hanem a vizet, a földet és az állatokat is vizsgálják. A telepen bárányok és kecskék legelésznek amelyekből évente néhány egyed szolgál mintául. Vizsgálják még a közeli Váckisújfalusi-tó halállományát is. A telephely területén, illetve környékén is talajvizet vizsgáló kutakat találhatunk. A hulladéktároló tehát ellenőrzi magát normál körülmények között. Megkérdeztük, hogy mennyire lenne tartós a létesítmény egy esetleges földrengésben.

Biztonsági értékelésük nem csak azt vizsgálja, hogy a tárolót érheti-e kár, kiterjed a geológiai környezetre is. Árkok keletkezhetnek, földcsuszamlások jöhetnek létre, megváltozhatnak a hidrológiai viszonyok, ezeket kellett számba venni az alternatív forgatókönyv elkészítésénél. A környező településeken készített közvéleménykutás során felmérték, hogy a lakosság mennyire tartja biztonságosnak a radioaktív hulladéktárolót. 2011-ben a Szocio-Gráf Piac és a Közvélemény-kutató Intézet 800 főt kérdezett meg Galgamácsa, Őrbottyán, Váckisújfalu, Vácegres, Váchartyán, Kisnémedi, és Püspökszilágy településekről, hogy osztályozzák 5-ös skálán, mennyire vélik biztonságosnak a telephely működését. (az adatok forrása: www.rhk.hu)

A megkérdezettek 3,9%-a gondolja, hogy egyáltalán nem biztonságos, 23,5%-a pedig teljes mértékben biztonságosnak véli a létesítményt. A közvéleménykutatás kimutatta, hogy sok olyan haszna volt a településeknek, ami a hulladéktároló működéséből adódott.

Bejátszás: Riportok(7) 01,11 – 01,31 Tajtiné Baksza Erzsébet

A diagramon az igennel válaszolók aránya látszik településenkénti és évenkénti bontásban.

A megkérdezettek legnagyobb része, 20,6%-a, a sugárzástól félt a legjobban, és csak ötödik helyen szerepelt a katasztrófa kockázata, amelyet 38-an jelöltek be.

Térségi Magazinunkban a Veresegyházi és a környező települések március 15-i megemlékezéseiről láthatnak egy körképet. Elsőként a Veresegyházi ünnepségről tekinthetik meg felvételeinket, majd Erdőkertesre, Őrbottyánba és Váckisújfalura is ellátogatunk.

Térségi Magazinunkban Őrbottyánba kalauzoljuk el Önöket, ahol nőnap alkalmából Asszonybált tartottak március 6-án, vasárnap este.

Térségi Magazinunkban Erdőkertesre látogatunk el. 26-án, szombaton került sor a Ki akarok nyílni Óvoda jótékonysági báljára. Az óvodavezető tájékoztatása szerint a befolyó összegből sószobát szeretnének kialakítani. A következő percekben a bál összefoglalóját láthatják.

Mai adásunkban bemutatjuk Kedves Nézőinknek az Őrbottyánban élő 6-gyermekes édesanyát, aki férje levesztését követően rendkívül nehéz helyzetből igyekszik kilábalni.

Pallag Katalin, az Erdőkertesi Faluház és Könyvtár igazgatója számolt be a másfél évig tartó projektről, melyre pályázati úton nyertek támogatást. A programsorozatot Diáksziget névre keresztelték.

A Diáksziget projekt keretében Erdőkertesen a gyermek- és ifjúsági korosztály részére valósítanak meg foglalkozásokat, oktatást kiegészítő, iskolarendszeren kívüli szakköröket, melyeken a részvétel teljesen ingyenes. Ez egy nagyon nagy lehetőség a gyermekek számára.

A projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg, a nyújtott támogatás összege több, mint 60 millió forint, melyet a Művészetek Háza Gödöllő és az Erdőkertesi Faluház és Könyvtár közösen használhat fel a szolgáltatásainak fejlesztésére, az élethosszig tartó tanulás érdekében.

A programok között lesznek rendszeresen ismétlődőek, illetve időponthoz, ünnepekhez kapcsolódóak is. A projektbe beleterveztek már működő szakköröket, mint pl. az Erdőkerülők Gyermek Színjátszó Csoport, amely látogatásunk alkalmával éppen próbált. Az énekkar, néptánc is régen indult foglalkozás, de terveztek olyanokat is, melyek eddig nem voltak. Ilyenek a médiaismeret-filmszakkör, grafika kurzus, fotó szakkör, illetve a „Papírból a világ” kreatív kézműves foglalkozás és más egyéb kézügyesítő foglalkozások.

Új kezdeményezés még a Madártani és természetismeret szakkör, mely januárban vette kezdetét. Fő célja, hogy a gyerekekben növeljék a madarak iránti szeretetet. A foglalkozást Pálinkás Csaba fogja vezetni, aki nagyon járatos az állatok világában. Januárban indult a moderntánc program is, mely keretében a fiatalok akrobatikus rock and roll-al készülnek a május elsejei színpadi fellépésükre. A Faluház vezetője a táborozási lehetőségekről is boldogan mesélt.

A szakkörökre a jelentkezési lap letölthető a www.erdokertesfaluhaz.hu honlapról. A kitöltött jelentkezési lapokat a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mail címre.

2011. január 29.-én tartották meg az Asszonybált - Erdőkertesen a Faluházban - a SZEDER Egyesület szervezésében.

Az idén már 11. alkalommal került megrendezésre az Asszonybál. A SZEDER Közhasznú Egyesület, - azaz a Szülők Egyesülete Diákokért Erdőkertesen - 2000.-ben alakult. Több Erdőkertesi lakos és szakember közreműködésével elsősorban a hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős eltöltésének biztosítása, táboroztatás megszervezése, az ifjúság segítése, pályázati támogatások megszerzése érdekében működik. Ez a jótékonysági bál is természetesen ennek a nemes célnak a segítéseként zajlott le.

A 2011-es Asszonybál remek lehetőség volt arra, hogy az előző évben kiemelkedő társadalmi munkában résztvevőket megjutalmazzák. Kocsis Jánosnétól megtudtuk, hogy a segítőkész embereket „angyalokká” avatják.

Sokan segítik a Szeder Egyesület tevékenységét, van aki kétkezi munkájával, a gyermekek táboroztatásának segítésével, programok szervezésével, van aki a környezet szebbé tételével és vannak olyanok is akik anyagi támogatással. Ebben az esztendőben már a környező településekről is sok „angyalt” avathattak így például Veresegyházról és Őrbottyánból is. A díjakat az Asszonybál szervezője adta át, Erdőkertes polgármestere pedig virággal köszönte meg az „angyalok” munkáját.

Az est egyik kékangyala beszámolt arról, mivel tudta kiérdemelni ezt a nemes címet és miért tartja fontosnak az általuk tanúsított odaadó gondoskodást.

A jelenlévők fergeteges hangulatban szórakoztak és együtt örültek, hogy az előző évben is ennyi ember a szívén viselte a hátrányos helyzetű családok és gyermekeik sorsát. Remélik, hogy az elkövetkezendő években is ilyen sikeres időszakot tudhatnak magukénak. Természetesen szeretettel fogadnak minden nemű segítséget és bíznak abban, hogy a jövőben egyre több követőjük akad.

Akik a közelmúltban a Vácrátóti Arborétumba látogattak tapasztalhatták, hogy jelentős munkálatok folynak a kertben. Megkérdeztük a botanikai kutatóintézet munkatárását, mit érdemes tudni a felújításról.

A növénytani gyűjtemények helyzete Magyarországon közel sem ideális, ugyanis az általános forráshiány halmozottan sújtja őket. A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutató Intézete, ismertebb nevén Vácrátóti Botanikus Kert, különösen nehéz helyzetben van, hiszen a növénytani bemutatón túl kulturális örökség is egyben. Ebből következően 4-5 minisztérium hatáskörébe tartozik, így nagyon nehéz az érdekek összeegyeztetése. Hosszú évek munkájának eredményeként mégis sikerült egy komolyabb fejlesztéshez pénzeszközt szerezniük. Az NFÜ-KMOP forrásból 260 millió forint támogatást sikerült nyerniük. A jelenleg folyó munkálatok ezen nagy projekt részei, több más részfeladattal együtt. Például nagy erőkkel folyik az üvegházak építése is. Mint korábbi híradásunkban beszámoltunk róla, az üvegház geotermális energiával lesz fűtve.

Aki mostanában jár a kertben, kétfajta munkát figyelhet meg: az egyik, a zajosabb, ugyanis láncfűrésszel, illetve darálóval végzik, a fákat tartják karban. A kert bizonyos területén belül minden fát átvizsgálnak és levágják elszáradt, öreg ágaikat, lekezelik a sebeket, illetve vágásfelületeket, de még a madárodúkat is karbantartják. A lehullott ágakat összeszedik és felaprítják, az apróbbakat ledarálják, aminek eredményeként létrejövő darálmányt természetesen fel tudják használni a területen belül. A másik munkálatnak inkább már csak a végeredményét lehet látni, 1300 m gyalogutat építettek. A járdaépítés célja nem a közlekedés könnyítése – hiszen azzal eddig sem volt különösebb probléma – sokkal inkább a csapadékos időben folyó felszíni vizek irányzott elvezetése. A tavalyi év tavaszán az esőzések következtében nagy mennyiségű növényzet pusztult el és a járdák szélén kialakított folyókákkal ennek igyekeznek elejét venni. A jobb idő beálltával további felvételeket fogunk készíteni és megmutatni a kedves nézőknek.

2011. február 10. a nevezés határideje az ezévi erdőkertesi rétes-sütő versenynek. Bárki benevezhet, a szakács-végzettség sem akadály! Egyedüli kitétel, hogy üzemi réteslapot nem lehet használni. Az alapanyagokat a szervezők biztosítják, azok átvételére február 24-én kerül sor. A verseny február 26-án lesz, 13.00 órára kell a Faluházba hozni a két tepsi rétest, melyet hivatásos cukrászokból álló  zsűri bírál el, és az eredményről az Erdőkertesi Naplóból értesülhetnek. Akik a legfinomabb rétest sütik, Erdőkertes színeiben indulhatnak áprilisban az Újszentiváni Rétesfesztiválon.

A Magyar Kultúra napján, január 21-én nyitották meg Megyeri László, veresegyházi szobrászművész kiállítását Váckisújfalun, ahol a művész első ízben állította ki munkáit.

Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon írta meg Himnuszunk végleges szövegét. Ezt megelőzően saját szerzemény hiányában a Habsburg Birodalom Himnuszának éneklése volt szokásban hazánk területén is. A magyar Himnusz különlegességét az adja, hogy bár a világon egyedülálló módon keletkezésétől egészen 1989-ig semmilyen törvényi felhatalmazást nem kapott, a nép maga mégis saját imádságává, himnuszává emelte. Az emléknap eredetének részleteiről Sajó Gyula, Váckisújfalu polgármestere beszélt a kiállítás megnyitóján.

A kiállító művészt és munkáit kollégája, Módi Péter méltatta, aki büszkén emelte ki, hogy Megyeri László nem csak alkotóként, hanem Veresegyház közösségi embereként is nagy szerepet játszik, évek óta részt vesz a betlehem építésében, és köztéri szobraival is hozzájárulnak a közösség építéséhez.

Megyeri László, faszobrász a kedves szavak után felhívta az érdeklődő közönséget, hogy járják körbe a kiállított anyagot. Az érdeklődők a felhívásnak eleget téve elmélyedve tanulmányozták a műveket. A faragások szinte mindegyikén észlelhető a statikus világból való kitörni vágyás.

A szobrász televíziónknak is bemutatta művészete lényegi vonásait.

A falu polgármesterét a kiállítás végén a település kulturális életéről kérdeztük.

Erdőkertesen a Magyar Kultúra napja alkalmából színes program várta az érdeklődőket. Ez alkalommal nyílt meg Juhos Nándor fotóművész kiállítása, mely március 8-ig tekinthető meg a Faluház és Könyvtárban.

A Himnusz elhangzása után Pásztor László, Erdőkertes polgármestere mondott köszöntő beszédet a Magyar Kultúra napja tiszteletére.

A polgármester hangsúlyozta a kultúra fontosságát, mert szerinte a nemzet ereje és nagysága a kiművelt emberfőkben és azok sokaságában rejlik. A kornak, a társadalomnak, az intézményeknek a feladata közvetíteni az emberek számára a szellemi örökséget, amit a magyar kultúra jelent.

A Kertesi Kamarakórus előadásában a Dana-dana-don című dalt hallhattuk, vezényelt Iványi Magdolna.

Illyés Gyula Bevezetés egy Kodály-hangversenyhez című versét Béri Eszter mondta el.

Szinkron: Béri Eszter

A Magyar Kultúra napja alkalmából nyílt meg Juhos Nándor „Kárpáti rapszódia” című fotókiállítása is, a kiállítást Dr. Eperjessy Ernő néprajztudós nyitotta meg, aki el volt ragadtatva a kórus színvonalas előadásától.

Juhos Nándor feleségét, Fehér Rózsát is megemlítette beszédében, aki mindenütt ott van és csendesen egyengeti a művész útját.

Pallag Katalin, a Faluház igazgatója elmondta, hogy kicsit más ez a kiállítás mint a többi, mert a kiállítás úgy került erre a vidékre, hogy Juhos Nándor felesége neki földije, vagyis Csurgói.

Ezután a Dzsentrió színvonalas népzenei koncertben részeltette a közönséget.

Az együttes két éve alakult képzett zenészekből. Iványi Gáspár gitáron, Szalkay Dávid trombitán, Csizmás András nagybőgőn játszik. Az este folyamán ismerős népdalokat játszottak egyéni feldolgozásban, és megkérték a közönséget, ha ismerik a dalt, akkor énekeljék velük. A hangulat fergetegesre sikeredett, doboltak a lábak a padlón, dalra fakadt a közönség, ülve táncoltak a helyükön az emberek. A nagy sikerű együttest vastapssal jutalmazták és többször is visszatapsolták.

2010. december 22-én Erdőkertes község polgármestere visszatekintett a 2010-es esztendőre, értékelte azt, illetve előrevetítette 2011-es terveit.

Erdőkertesi programok:

29-én 20.00 órától Asszonybál a SZEDER Egyesület rendezésében

2011. február 10. a nevezés határideje az ezévi erdőkertesi rétes-sütő versenyre. Bárki benevezhet, a szakács-végzettség sem akadály! Egyedüli kitétel, hogy üzemi réteslapot nem lehet használni. Az alapanyagokat a szervezők biztosítják, azok átvétele február 24-én. A verseny február 26-án lesz, 13.00 órára kell a Faluházba hozni a két tepsi rétest, melyet  hivatásos cukrászokból álló  zsűri bírál el, és az eredményről az Erdőkertesi Naplóból értesülhetnek. Akik a legfinomabb rétest sütik, Erdőkertes színeiben indulhatnak áprilisban az Újszentiváni Rétesfesztiválon.

2011. február 12-én 18 órakor Ray Cooney: Páratlan páros című vígjátéka két felvonásban a Keszi Színház OSCAR Színtársulata előadásában. Jegyek elővételben már kaphatók.

Kérjük Kedves Nézőinket, amennyiben a Veresegyházi Kistérséggel kapcsolatos eseményekről rendelkeznek információval juttassák el szerkesztőségünkbe.

2010. december 22-én Erdőkertes község polgármestere visszatekintett a 2010-es esztendőre, értékelte azt, illetve előrevetítette 2011-es terveit.

Erdőkertesi programok:

21-én 18.00 óratól Népzenei koncert a Magyar Kultúra Napja tiszteletére, vendég a Dzsentrió népzenei együttes. Ezt követően Juhos Nándor fotókiállításának megnyitója, melynek címe „Kárpáti rapszódia”.

29-én 20.00 órától Asszonybál a SZEDER Egyesület rendezésében

2011. február 10. a nevezés határideje az ezévi erdőkertesi rétes-sütő versenyre. Bárki benevezhet, a szakács-végzettség sem akadály! Egyedüli kitétel, hogy üzemi réteslapot nem lehet használni. Az alapanyagokat a szervezők biztosítják, azok átvétele február 24-én. A verseny február 26-án lesz, 13.00 órára kell a Faluházba hozni a két tepsi rétest, melyet  hivatásos cukrászokból álló  zsűri bírál el, és az eredményről az Erdőkertesi Naplóból értesülhetnek. Akik a legfinomabb rétest sütik, Erdőkertes színeiben indulhatnak áprilisban az Újszentiváni Rétesfesztiválon.

2011. február 12-én 18 órakor Ray Cooney: Páratlan páros vígjátéka két felvonásban a Keszi Színház OSCAR Színtársulata előadásában. Jegyek elővételben már kaphatók.

Befejeződött Vácrátóton az óvoda és a művelődési ház felújítása, melynek projektzáróját január 15-én, szombaton tartották meg.

Garamszegi Géza polgármester nyitotta meg a rendezvényt, akitől megtudhattuk, hogy 3 ütemben készült el az új óvoda, mely 2006-ban kezdődött és 2010-ben fejeződött be. Átadta az új épületet az óvodavezetőnek, aki megköszönte a nagy összefogást, amit az emberek a munkálatok során tanúsítottak.

Bojti Miklós diakónus felszentelte az épületet, amit a résztvevők ezután belülről is megtekinthettek.

Szerencsés Istvánné 1983 óta az óvoda vezetője, aki beszámolt nekünk a lezáródott projektről. Még 2006-ban önerőből végezték el a tornaszoba kialakítását, ami már égető probléma volt, addig ugyanis a művelődési házba jártak át a gyerekek tornázni.

Első lépésben kicserélték az elöregedett nyílászárókat, amiket nehezen lehetett becsukni és már betöréstől is félt az óvoda vezetősége. Az ajtók és ablakok cseréje után az épület külső hőszigetelése következett, valamint új kazánokat szereztek be és napkollektorokat szereltek fel. Az épület külső színezést is kapott.

Megtörtént az épület akadálymentesítése és a konyha korszerűsítése is. Utolsó lépésként pedig a tetőt is felújították, melyre csak a 3. pályázatot fogadták el. A gyerekek ugyanúgy járhattak az épületbe a munkálatok során, mint előtte. Nagy odafigyelést igényelt a dolgozóktól és mind a gyerekek, mind a szülők megértőek voltak. Balesetmentesen sikerült átvészelni ezt az időszakot.

A beruházás során sikerült beszerezni új székeket, asztalokat, játékkonyhát, babasarkot és függönyöket, így a régi darabokat fel tudták ajánlani Kolontár számára, hogy azzal segítsék a vörösiszap károsultjait.

Vácrátóton ez az egy óvoda van, mely a településről teljes létszámban tudja fogadni a gyerekeket. Jelenleg 79 gyerek van az óvodában. A 3 csoporttal 6 óvónő foglalkozik, akik közül egyik szlovák foglalkozásokat tart a gyerekeknek, mivel a falu szlovák nemzetiségű és szeretnék továbbvinni a hagyományt.

Ugyanezen a napon avatták fel a felújított művelődési házat is, mely előtt sok helybéli várta már, hogy Dióssi Csaba országgyűlési képviselő átvágja a szalagot. A diakónus úr ezt az épületet is felszentelte. Áldást mondott az épületre és az ott ünneplő emberekre is.

Forgóné Wildmann Erika nyitotta meg az ünnepséget, aki 2000 óta vezeti a művelődési házat.

A polgármester részletesen beszámolt a befejeződött projektekről. Emlékplakettel köszönték meg a felújításban részvevők munkáját, majd Diósdi Csaba is elmondta az ünnephez kapcsolódó gondolatait. A műsort a zeneiskolás gyerekek kezdték, akik furulyán játszottak és Olajos György tanár úr kísérte őket zongorán.

Az óvodások a Fekete papucsos mesét adták elő. Az általános iskolások is felléptek, a Hooligans Játszom című dalát énekelték el. A hagyományőrzők népdalokat énekeltek a jeles alkalomra. A vácrátóti Létrafok és a sződi Szita néptánccsoport ezúttal közösen táncolt a színpadon. A műsor után a néptáncosok a közönség soraiból választottak táncpartnert, így táncra perdült a polgármester, az óvodavezető és még sok jeles ember, aki részt vett a rendezvényen.

Az új művelődési ház nyitva áll bárki előtt a környező települések lakóit is szívesen látják programjaikon.

A sikeres pályázatok után újabbakra is kilátás van.